Kristin nem is sejtette, hogy visszatérése a munkahelyére olyan váratlan találkozást tartogat, ami örökre megváltoztatja életét. Miután három hónappal korábban elvesztette a férjét, Bobot, és teljesen elvesztette a fonalat, egyedül maradt, úgy döntött, hogy újra munkába áll, hogy újrakezdje az életét. Azonban amikor belépett a repülőtérre, észrevette a férfit, aki pontosan úgy nézett ki, mint Bob.
A férfi, akit Steven Mossnak hívtak, a repülőgépen ült, és amikor Kristin odament, hogy felszolgálja neki a kávét, a csésze kicsúszott a kezéből, és a padlóra esett. Steven ránézett, és úgy tűnt, hogy felismeri a zavart. “Mi a baj, kedves?” – kérdezte kedvesen, miközben segített neki feltakarítani.
Kristin érezte, hogy valami különös van a férfiben. A férfi szemei, a hajszála, és még az arca is annyira hasonlított Bobéra, hogy el sem hitte. Amikor visszament a pihenőhelyére, és Cassandra, a kísérője és barátja észrevette a zavart, ránézett Kristinre.
“Mi történt, Kris? Miért nézel úgy rá? Hiszen ez csak egy utas.” – kérdezte aggodalmasan.
Kristin zavartan elhúzta a száját, és megmutatta a medálját, amit a férje halála után kezdett hordani. “Cassandra, ezt láttad? Ez a férfi… nézd csak rá! Ugyanazokat a vonásokat látom rajta, mint a férjemen.”
Cassandra elképedt, és nem tudta, hogyan reagáljon. “De hogyan lehetséges ez?” – kérdezte.
Miközben Kristin még mindig próbálta feldolgozni a találkozást, Steven Moss ismét megkereste őt. “Kris, szerettem volna megbizonyosodni róla, hogy jól vagy, láttam rajtad, hogy feszült vagy. Minden rendben van veled?” – kérdezte kedvesen.
Kristin megdöbbenve, de próbált visszanyerni a nyugalmát. “Igen, uram. Köszönöm, jól vagyok. Csak egy pillanatnyi zűrzavart okozott.”
Miközben beszélgettek, Kristinben ott volt a kérdés, hogy vajon mi rejlik a férfi hátterében, és miért érezte úgy, hogy Steven Moss egy fájdalmas, de fontos kapcsolatot ébresztett fel benne, amit már régen eltemetett.